|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 3 találat | lapozás: 1-3 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Groza, Cornel 2001. október 31.Történelemtankönyvek Romániában címmel szervezett kétnapos szemináriumot Segesváron a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodája. A tanácskozás többek között a kisebbségi történelemoktatás, a tankönyvek megírása, a történészek és tankönyvírók közötti egyeztetések, a cenzúra témákat érintette. A találkozón részt vett többek közt Livia B. Plaks, a PER ügyvezető igazgatója, Dan Pavel politológus, a PER igazgatója, Andrzej Mirga lengyelországi egyetemi előadótanár, Adrian Cioroianu, Marius Lazar, Cornel Groza egyetemi tanárok, valamint történelem szakos pedagógusok, tanfelügyelők, tankönyvkiadók vezetői. A közösen megfogalmazott nyilatkozatban leszögezték, a történelemoktatás alapvető kritériuma a nemzeti identitás megőrzése a román többség és a nemzeti kisebbségek esetében, valamint az európai integráció elősegítése. Felhívják a figyelmet arra, hogy Románia és az itt élő kisebbségek történelmét valósághű módon kell tükrözni, a közös hazával szembeni lojalitás szellemében. Az ország történelmének ismerete minden román állampolgár állampolgári kötelesség, függetlenül az etnikumi hovatartozástól. Ugyanakkor a történelem szakos tanárok és a román nemzetiségű tanulók a nemzeti kisebbségek történelmének és hagyományainak megismerésével a társadalmi együttélést szolgálják, ezért a résztvevők ajánlják, hogy román nyelven is tegyék elérhetővé az Oktatásügyi Minisztérium által is jóváhagyott, a kisebbségek történelmét bemutató tankönyveket. A szemináriumon elhangzott, Románia történelmének oktatása egyáltalán nem illeszkedik a nemzetközi történelemoktatásba. Példaként Lengyelország és Ukrajna esetét hozták fel, ahol a történészek képesek voltak a közeledésre, és együtt vitatták meg a történelem oly módon való oktatását, hogy az egyik népet se sértse. Ezzel szemben Romániában ilyen egyeztetés nem volt, a magyar és román történészek bizottsága már régen nem tanácskozott. /Antal Erika: Sértések nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2017. április 21.Magyar ősbemutató a kortárszenei fesztiválonA kolozsvári Gh. Dima Zeneakadémia tizenkettedik alkalommal szervezi meg a Cluj Modern (Kortárs Kolozsvár) kortárszenei fesztivált április 22-e és 28-a között. Adrian Pop zeneszerző, zeneakadémiai oktató főleg az esemény tematikus jellegét emelte ki a tegnapi sajtótájékoztatón. A fesztivál gerincét alkotó kamarazene-koncerteket angol nyelvű címekkel látták el, amelyek egy-egy témát járnak körül. Az ingyenes kamarazene-koncertek a zeneakadémia stúdiótermében este 7 órától lesznek. A fesztiválnak van magyar vonatkozása is, hiszen az április 22-i nyitóhangversenyen a kortárszenére szakosodott AdHOC együttes (karmester: Matei Pop) egy Irányi Gábor művet ad elő, az április 23-i koncerten egy Selmeczi György-mű hangzik el, míg az április 27-i kóruskoncerten a több évtizedes múltra visszatekintő Cappella Transylvanica kórus (karnagy: Cornel Groza) Bartók-kórusműveket is megszólaltat. Az április 28-i zárókoncerten a magyarországi Tóth Kristóf hegedűművész, akit a jövő egyik reménységének nevezett Adrian Pop zeneszerző, Csemiczky Miklós kortárs magyar zeneszerző Hegedűversenyét adja elő ősbemutatóként. Adrian Pop hangsúlyozta: az 1995-től Cornel Ţăranu kolozsvári zeneszerző és zeneakadémiai oktató által kezdeményezett kortárszenei fesztivál a mai szerzők művei mellett a XX. század első felében vagy később tevékenykedő komponisták (A. Webern, Bartók Béla, A. Schönberg, P. Hindemith) alkotásait is felkarolta. A fesztivál keretében 2009-től tudományos ülésszakot is szerveznek. Ennek koordinátora Bianca Tiplea-Temes zeneakadémiai oktató, aki 2013-tól foglalkozik a nemzetközi jellegű szimpóziumok megszervezésével. A két tematikus tömbből álló ülésszak egyik részét Bartók zenéjének szentelték, Vikárius László, a budapesti Bartók Archívum vezetője pedig a Bartók-művek jelenleg Magyarországon zajló összkiadásáról számol majd be. Nagy-Hintós Diana / Szabadság (Kolozsvár) 2017. október 17.Kolozsvári színes Zenei ŐszGondolatok a fesztivál nyitóhangversenyéről Ha október, akkor Zenei Ősz. Az immár több mint fél évszázados fesztivál zenei táplálékkal teszi gazdagabbá, színesebbé őszeinket. A Zenei Ősz túlélte a kommunista diktatúra „fekete felhőit”, és a jelenlegi áldatlan gazdasági „kutyaszorítóban” is igyekszik művészi hivatását méltón betölteni, a komolyzenét szerető közönség igényeit a lehetőségekhez mérten kielégíteni. Filharmóniánk igazgatója, Marius Tabacu szerint, az 51. Zenei Ősz kéthetes rendezvényein különféle műfajú „zenei csemegék” és kiváló előadóművészek várják a nagyérdeműt. Mykola Diadiura karmester és Antonii Baryshevskyi zongoraművész, a fesztivál nyitóhangversenyének két kijevi vendégművésze, Veress Orsolya mezzoszoprán, a zenekar és a Cornel Groza által vezetett énekkar felejthetetlen zenei élménnyé varázsolták az estét. Első számként Miroslav Skorik (sz.1938) kortárs ukrán zeneszerző Hucul triptichonja hangzott el. A mű valójában Szergej Paradzsanov 1965-ben készült Elfelejtett ősök árnyai című filmjéhez komponált zene, amelyben a zeneszerző az Ukrán Kárpátokban elhelyezkedő Huculföld maroknyi létszámú népének élethelyzeteit zenésítette meg. Filmzene lévén, a Hucul triptichonban hangsúlyozottabb a zenei képekben való gondolkodás, amelyekben a falusi élet momentumai elevenednek meg oly módon, hogy a pásztorkodás, a hitélet és a szellemekhez kötött babona jól megfér egymás mellett. Zeneszövetében a népi erezet és modern hangzásvilág találkozik, miközben a táncos-mozgalmas, álomszerűen titokzatos, valamint félelmetes világot sejtető és feszültségeket hordozó hangulatok tartják foglyul a hallgatót. A mű fináléja a film címéhez igazodva, Elfelejtett ősök árnyaiként, sejtelmesen ködbe vesző. Szergej Prokofjev (1891–1953) 3. C-dúr Zongoraversenye a zongorairodalom egyik legnehezebb versenyműve. Technikailag és művészileg egyaránt számos akadályt gördít előadója elé. Antonii Baryshevskyi fiatal tehetségnek nem okozott fejtörést a buktatókkal teletűzdelt concerto. Az aprótechnikás részekben, a hullámzó futamokban pille könnyedséggel siklott végig a fekete-fehér billentyűkön, a nagy horderejű akkordokban szenvedély és erő lakozott. A tomboló, bámulatos virtuozitás, a mélázó lírai dalolás és a prokofjevi balettzenei ízek színes tolmácsolásának birtokában rendkívüli meggyőző erővel nyűgözte le a közönséget. Elképesztően virtuóz, művészi megoldásaiban magával ragadó előadást hallottunk. Antonii Baryshesky a közönség ovációját Debussy impresszionista színekben csillogó Feux d’artifice című prelűdjével köszönte meg. Mykola Diadiura karmester nem híve a színpadias, látványos dirigálásnak, a zenekari kíséretet biztos kézzel, elegánsan, precízen simította a zongora szólamához. A műsort záró vokál-szimfonikus műben a zene- és énekkarral, a talmi csillogást kizárva, nemes profizmussal varázsolta elénk a színek és hangulatok gazdag koloritját. Prokofjev Alekszandr Nyevszkij című kantátáját eredetileg az 1937-ben készült Eizenstein a Jégmezők lovagja című film zenéjeként komponálta. Tudnivaló, hogy a különböző történelmi korszakokban létező könyörtelen cenzúrát az írók, zeneszerzők csak úgy játszhatták ki, ha műveikben régmúlt századok történelméhez nyúltak. A sztálini diktatúra cenzúráját kivédendő XIII. századi történet, Nyevszkij novgorodi hercegnek a teuton lovagok fölötti győzelmét dolgozza fel. Ez a történet 1937-ben időszerűnek mutatkozott, hiszen nem volt vitás, hogy a fasiszta Németország háborús készülődései a Szovjetuniót is célba veszik. Mire a filmzenéből készült kantáta premierje elhangzott, már csupán három hónap hiányzott a II. világháború kitöréséhez. Prokofjev 7 tételes vokál-szimfonikus művében mellőzve a folyamatos cselekményt, történelmi-zenei mozaik képekben gondolkodott. A zenekar által intonált orosz népdal ihletésű sötét hangzatok, a mongol iga alatt sínylődő XIII. századi Oroszországot idézik. Nyevszkij svéd csapatok feletti győzelmét egy lassúbb és egy gyorsabb tempójú zenekari szakasz énekli meg. A keresztesek Pszkovban című részben a zarándokoknak álcázott teuton lovagok fenyegetik az orosz népet. Zarándokéneküket a kórus latin szövegű, gregoriánra emlékeztető dallammal idézi. Prokofjev a zenekari szövetben az orosz nép és teuton csapatok számára más-más hangszínt használt. Az orosz tábornak „kellemes”, a teuton seregeknek „kellemetlen” hangzásvilágot teremtett. A fenyegető veszélyt a rezek és ütősök súlyos akkordjai sejtetik, majd lendületes induló szólítja harcba az orosz népet. A zenekari szövet növekvő feszültsége a Csata a jégen című részben a menetelő katonák egyre gyorsuló lépteire utal, végül a teuton lovagok felett aratott győzelem dala csendül fel magasztosan. A csatamezőn egy fiatal lány, szerelmének életéért, megmentéséért, és a harcban elesettek lelki üdvéért könyörög. A drámai kép megalkotásában Veress Orsolya (mezzoszoprán) szólója igazi élménypillanatként hatott. Meleg tónusú, magvas hangja, a kedveséért aggódó női lélek érzékenységével, lírai gyöngédségével, szuggesztív erejével nyűgözte le a közönséget. A magasztos finálé – Nyevszkij bevonulása Pszkovba– a szabadságot, az Életnek a Halál feletti győzelmét dicsőítő örömzene. Színekben és hangulatokban gazdag, ünnepélyes este volt. Méltó kezdete az idei Zenei Ősznek. Kulcsár Gabriella / Szabadság (Kolozsvár) lapozás: 1-3
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
